Kulisszatitkok: az elköteleződés felszabadít!

Categories:Uncategorized

kulisszatitkok a párkapcsolatban 

Az elköteleződés felszabadít! cikkünk a babamappán.

 

 

Pszichológusként az elmúlt években az elköteleződés fontosságára bukkantam, ami a hiedelmekkel ellentétben nem gúzsba köt, hanem felszabadít – a kapcsolatban.

Találkoztam olyan hölggyel, akinek a párja félt az elköteleződéstől, ezért a nő számára a szex lett a kapcsolat minőségének mércéje. Félelmében, hogy viszonyuk véget érhet, kereste a bíztató jeleket, számon tartotta és kényszeresen figyelte a férfi minden egyes közeledését, legyen az egy érintés vagy egy együttlét. Idővel nem a vágy, hanem a félelem hajtotta be az ágyba. Az volt számára a legelviselhetetlenebb, ha időnkét kevesebb közeledést tapasztalt. Egy „langyosabb” hétvége számára a kapcsolat elsorvadását jósolta. Végül a szex egyre görcsösebb és feszültebb lett köztük. Lassan világossá vált számukra, hogy a probléma nem testi, hanem lelki. Nem tudtak bízni egymásban, nincsenek egyformán elköteleződve.

 

Egy másik esetben a pár női tagja idősebb volt, és örökösen félt, hogy a férfi még kalandokra vágyik. A kapcsolat stabilitásának biztosítékát a gyermekvállalásban találta meg. A férfi gyermekvállalási hajlandóságán tesztelte nap mint nap kapcsolatuk tartósságát. Nyíltan vagy burkoltan állandóan ezt a kérdést szegezte párjának. Olyan dolgokat is jelként értelmezett, melyek semmilyen kapcsolatban nem álltak a férfi családalapítási szándékával. Kiéleződött minden ezzel kapcsolatos megjegyzésre, és rendkívül éberen figyelte párja reakcióit.

A gyermekvállalás kérdése, ahogy az első esetben a szexualitásé túlzott, ártalmas nyomatékot kapott, mivel összefüggésbe került a kapcsolat fennmaradásával. Ha a kapcsolat léte garantált, a gyermekvállalás kérdése is megkapja a neki járó figyelmet, de nem többet.

Ebben az esetben is a fedőproblémát: „Mikor lesz már gyermekünk?”, egy mélyebb kérdésre cseréltük: „Mit akarunk egymástól hosszú távon? Veled tervezem a jövőt?”.  Ahogy közös munkánk haladt, a hölgy kifejezte, valójában egy-két évig még a házasságuknak és a karrierjének szeretne élni, majd csak utána vágyna az anyaságra.

 

Az alakuló párkapcsolatokban állandó a bizonytalanság, mivel egy nehézség a szakítás oka is lehet, ezért a konfliktus nagyobb jelentőséget kap. A konkrét problémát magasabb rendűvé dagasztja, hogy ettől függhet a kapcsolat léte is. Ezért küzdünk mindenáron a megoldáson. Különösen érzékennyé válva a megnyugtató, ill. aggasztó jelekre.

Ha a pár tagjai elköteleződtek és az alapot a kapcsolat biztos léte adja, akkor az olyan nagyon súlyosnak tűnő problémák, mint a szex, gyermekvállalás, pénz, hűség stb. nem határozzák meg a kapcsolat mellett vagy ellen való döntést. Ezek a gondok nem növik ki magukat a kapcsolatot fenyegető, rettegett kérdéssé és még megoldatlanságuk esetén is elviselhetők lesznek. A problémák felmerülése vagy fennmaradása már nem fenyegeti alapjaiban a kapcsolatot.

 

Tapasztalatom szerint, ha a terápiában sikerül az elköteleződéssel kapcsolatos félelmekre megoldást találni, akkor nincs is feltétlenül szükség a „fedőprobléma” konkrét megoldására. Az elköteleződés megnyugtató szintjén szinte észrevétlenül terelődik el figyelmünk a témáról, hisz a rejtett kérdés („Mi lesz, ha nem sikerül megoldani, akkor szakítunk?”) tartotta ébren a figyelmet; s már nem terheli megoldási próbálkozásainkat e bénító szorongás. A szakítás félelmetes előképe volt az oka a konfliktus „túlpörgetésének”.

Ha biztosak lehetünk egy kapcsolatban, és léte evidencia számba megy, akkor már nem függ a konfliktusoktól. Ezzel a gondok megkapják a maguk arányait, könnyedébben élünk velük együtt, hisz már nem fenyegetőek a kapcsolatra nézve.

 

Geraszkoné Kirchner Zsuzsanna

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>